Magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára. Hogyan lehet rokkantsági csoportot szerezni magas vérnyomás esetén

Az elöregedő társadalmak esetében, ha nem történik változás az elkövetkezendő években, a szociális krízis borítékolható.

Magas vérnyomás warmszigeteles.hu módszerek a vese magas vérnyomásának kezelésére

Egyre nagyobb súllyal nehezedik az államokra a fenntarthatatlan társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer, a rossz állapotban lévő egészségügyi ellátórendszer, valamint a tartós gondozás, az időskori elszegényedés problémája. Nem is beszélve olyan hosszabb távú célokról, mint pl. A Pénzcentrum most utána járt: mi vár a következő évtizedekben azokra, akik hamarosan csatlakoznak a 65 év feletti korosztályhoz, vagy már most nyugdíjasok?

Eddig is jelen voltak a már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintő problémák Magyarországon, a helyzet több fronton lassan, de folyamatosan romlott az évek során.

A pandémia most kíméletlenül rávilágított ezekre, pl. Arról ritkán esik szó, hogy ezek a folyamatok mind összeadódnak, és több fronton fogják megnehezíteni az idősek helyzetét az elkövetkező években - a részterületekre egyenként adott megoldások csak elodázzák a szociális összeomlást. A legfrissebb hírek, időrendben ITT! Pedig ezek mind összefüggő kérdések: minél inkább elszegényedik az idősebb korosztály, annál kevesebbet tud az egészségére költeni; minél jobban elszáll az infláció, a gyógyszerköltségek, annál kevesebbre elég a nyugdíj, amely nem rugalmasan reagál az áremelkedésre, és az átlagbér jóval nagyobb ütemben emelkedik, elszakad a nyugdíjaktól.

Az idősek izoláltsága - amelyre a pandémia ugyancsak rásegített - többek között depresszióhoz vezethet, ez ugyancsak nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, szociális hálózatra. Ez csak néhány példa, hogyan függnek össze az időseket érintő problémák. Az is általános jelenség, hogy az idősödéssel párhuzamosan a kapitalista társadalmakban a gondoskodási kapacitások fokozatosan kimerülnek. A pandémia pedig rámutatott arra is, mennyire sérülékeny a szociális ágazat, milyen rendszerszintű nehézségekkel küzdenek a dolgozók, fenntartók, ápoltak.

Gyarmati Andrea szociológus tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára tényezői. A felhasznált statisztikák alapján látszik, hogy jelenleg is jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, ezek pedig a jövőben csak egyre súlyosabbak lesznek.

Nő az idősek, csökken a fiatalok száma Az elöregedő társadalmak problémáinak alapja, hogy egyre kevesebb aktív korú dolgozó "tart el" egyre több időst, nyugdíjast. A munkaerőhiány folyamatos, kevés gyermek születik, az átlagéletkor pedig egyre emelkedik. A demográfiai öregedés problémája Magyarországot is ugyanúgy sújtja, mint az EU legtöbb országát, ez pedig sok további megoldandó feladatot vet fel.

A Magyarországon élők - a KSH Míg ben még csak a lakosság 15,1 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, addig re ez az arány elérte a 20,3 százalékot. A 65 év alattiak száma egyre csökken, míg az időseké egyre nő, így az arányuk magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára évre meredekebben emelkedik. Amíg től ig 0,1 és 0,2 százalékpont között mozgott a növekedés éves szinten, addig tól elkezdett drasztikusabban emelkedni.

Ez két év alatt egy egész százalékpontos növekedés. Becslések szerint re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot Magyarországon. Pozitívum, hogy egyre több idős éri meg a éves kort. Ugyanakkor minél több a szépkorú, annál nagyobb bajban van a szociális ellátási és egészségügyi rendszer, és haladunk a nyugdíjkrízis felé.

Ez persze nemcsak a nyugdíjrendszert terheli meg jelenlegi formájában - ti. Most pedig még nem is érezzük a Ratko-korszak áldatlan hatását, viszont a következő évtizedben ezzel is szembe kell néznie a társadalomnak.

Közel a nyugdíjkatasztrófa?

A fentiekből következik, hogy mivel arányaiban egyre nagyobb részt tesz ki a 65 feletti korosztály a lakosságból, nő az időskori eltartottsági ráta, vagy más néven függőségi ráta. A KSH meghatározása szerint ez a mutató az aktív korú 15—64 évesek népességre jutó idősek 65 évesek és annál idősebbek arányát mutatja.

Nő az idősek, csökken a fiatalok száma

Mivel ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi. Amíg ez az arányszám ben még 24,4 százalékot tett ki Magyarországon, addig re már 31,2 százalékra emelkedett - ez majdnem egy teljes százalékponttal magasabb arány, mint a as.

A növekedés üteme ez esetben is egyre gyorsul, ráadásul rohamosabban, mint pusztán a 65 év felettiek aránya a teljes lakossághoz képest. Előzetes számítások szerint 30 éven belül ez az arány már már 48,9 százalék is lehet, és az Eurostat előrejelzése szerint ra munkaképes korú magyarra időskorú jut majd.

Valószínűsíthetően a as évek között lesz a legdrasztikusabb az emelkedés: ezalatt a 30 év alatt csaknem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló év rengeteg kihívást fog tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is.

Jöhet a sírig tartó munka Ma, a legfrissebb as malignus hipertónia az idősek kezelésében szerint egy 15 éves magyar fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet.

Az EU-s átlag ennél 1,3 évvel több - még úgy is, hogy a járvány következtében hosszú idő után csökkent a várhatóan munkával töltött évek száma. Az igaz, hogy csupán 0,1 százalékponttal, mégis visszaesés történt. A válság után azonban, ha a korábbi évek trendje folytatódhat, akkor jövőre fél évvel is nőhet a várhatóan munkában töltött évek száma.

Bár az uniós mutatók magasabbak, a különbségek egyre csökkentek az évek során. Ami pedig a nemeket illeti: egy magyar férfi 37,4, míg egy nő 31,2 év munkával töltött évre számíthat élete során. Ez az éves különbség kis változásokkal folyamatosan fennáll a nemek között a es évek óta. Várható élettartam és egészségben töltött évek Magyarországon valamivel javulni kezdett a 65 éves korban várható élettartam és között: míg a férfiak átlaga 65,1-ről 72,9 évre nőtt, a nőké 73,7 évről 79,3 évre emelkedett.

A nőké átlagosan 78,7, a férfiaké 72,2 évre: Ez a törés, amit a járvány okozott, nem fogja visszafordítani a folyamatot: az átlagéletkor is egyre emelkedni fog. Viszont a várható élettartam növekedése nem jelenti azt, hogy egészségben tölthetik el az idősek ezeket az éveket.

Az Eurostat legfrissebb, es adatai szerint a magyarok várhatóan egészségben eltöltött éveinek száma 61,7 év. A férfiaké 60,7, míg a magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára átlagosan 62,8 év. Ez magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt már a magyarok jó részének leromlik az egészsége.

Az EU-átlag több évvel kedvezőbb a magyarnál, azonban így sem éri el a 65 évet. A nők és férfiak közötti különbségek is kisebb, míg a magyarok esetében két év különbség mutatkozik a nemek között. Más szempontból hiába érnek meg több évet a nők egészségben, hiszen átlagosan tovább is élnek, tehát ha fordítva nézzük - leromlott egészséggel ugyanannyit élnek idős korukban - és sokan már 65 éves koruk előtt, mint a férfiak.

Magány, elszigeteltség, izoláció Az időskori izoláltság, magány összefüggésben áll a romló fizikai és mentális egészséggel - ez eddig sem volt kétséges, viszont a koronavírus járvány rávilágított, mekkora gondot jelenthetnek az izolált idősek tömegei. Az egészségügyi ellátórendszer, szociális hálózat már így is túlterhelt, a legkisebb kapacitás pedig a mentális egészségre jut.

Ma Magyarországon rengeteg idős masszázs magas vérnyomásért fotó izoláltan, vagyis nincsen segítsége, társasága.

Sokaknak hiába vannak gyerekei, családja, ha ők távol élnek, egy olyan helyzetben, mint a járvány volt, sem támaszkodhatnak rájuk. Az Eurostat legfrissebb, es adatai alapján Magyarországon rengeteg idős él egyedül. Míg az EU-ban átlagosan kakaópor a szív egészségéért 65 év felettiek 31,1 százaléka él egyedül, addig Magyarországon 35 százalék! Az unión belül egyedül a letteknél rosszabb a helyzet: náluk a 65 év felettiek 41,1 százaléka, vagyis ből 4 idős ember egyszemélyes háztartásban él.

Férfiak és nők között jelentős eltérés mutatkozik: míg az idős férfiaknak 21,2 százaléka él Magyarországon egyedül, addig a nőknek 43,6 százaléka!

Az EU-s átlag férfiak esetében 19,4, nőknél 40,1. A grafikonon látható, hogy izoláltságban a szomszédos országok közül Szlovénia, Románia, Ausztria is rosszabb helyzetben van, mint az EU-s átlag, a horvát, szlovák, szerb idősek kevésbé. Arányaiban a legtöbb egyedül élő idős nő Szlovéniában él, míg férfiak tekintetében Romániában a legrosszabb a helyzet.

Összességében viszont Magyarországon él a legtöbb idős egyedül a régióban. Ennek hátterében már nemcsak a megözvegyülés áll, hanem a válások emelkedő száma is. Az utolsó adat erről, hogy ban ez az arány már a férfiak esetén 27, a nők esetében pedig 16 százalékra emelkedett.

A fent említett tanulmány szerint ez azért kedvezőtlen tendencia, mivel idős korban a házastárs gondozói szerepe felértékelődik - amíg az éves korosztály még idős szüleit ápolja, öreg korukban pedig - jellemzően a nők - már házastársukat gondozzák. Családon belüli ápolás Ebből rögtön következik a jövő másik nagy kihívása, amelyre már utaltunk korábban: az ápolás, azon belül is az otthonápolás problémaköre.

A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma ezer fő.

Közel a nyugdíjkatasztrófa?

Ehhez képest Magyarországon mindössze 50 ezer fő kap alanyi jogú ápolási díjat amibe nemcsak az idős hozzátartozójukat ápolók, hanem pl. Így feltehetően sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra.

A másik eset a a tartós ápolást végzők időskori támogatásamelynek összege ben 62 ezer forint. Az könnyen belátható, hogy egy állandó felügyeletet, ápolást igénylő családtag ellátása nemhogy 8 órás, hanem inkább 24 órás munka. Emellett az ápolást végző családtag nemigen tud munkát vállalni, ha pedig mégis, maximum részmunkaidőben, és korlátozottak a lehetőségei.

A családtagjukat gondozókra ezért fokozottan jellemző a jövedelmi szegénység.

13 ital a vérnyomás természetes csökkentésére

Ez pedig nem az egyetlen hátulütője az idős családtagok gondozásának: a családi gondozók életkora eleve magas, átlagosan 50 év körül van, és az egészségi állapotukat rendkívül megviseli az intenzív gondozás. A tehermentesítő szolgáltatások hiányosan, vagy elérhetetlenek, így a gondozás nemcsak elszegényedéssel, hanem izolációval, valamint fizikai, és mentális egészségromlással jár. Idősek otthona, szociális ellátás Mivel az otthonápolás sokszor nem jelent megoldást, magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára több az idősotthonban élő magyar.

A járvány magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára viszont ra ebben is visszaesés történt.

Amíg ben összességében 55 fő élt tartós bentlakásos idősek otthonában és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, addig ra számuk re csökkent. Ilyen kevesen utoljára ban vették igénybe ezeket az otthonokat, gondozóházakat.

Ha csak a tartós bentlakásos intézményeket nézzük, akkor 52 ról 47 re csökkent a lakók száma, ez csaknem 10 százalékos visszaesés. A megelőző években viszont átlagosan 1 százalékkal emelkedett a bentlakásos intézményekben élők száma. Valószínű, hogy a bővülést a férőhelyek száma korlátozza: ha több férőhely lenne, akkor nagyobb lenne az éves bővülés. A várakozási idő egy ilyen intézménybe való bejutáshoz átlagosan két év, a kérelmek körülbelül fele megszűnik a várakozási idő alatt, fele részben időközi elhalálozás miatt.

A járvány megelőző nyolc évben központi állami fenntartásban működő idősek otthonában új férőhely nem jött létre, ugyanis a kapacitások száma be van fagyasztva: azaz bentlakásos ellátásokban nem lehetséges új férőhelyet létrehozni. Depresszió és demencia A gondozási és izolációs problémák nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával, és a depressziós idősek számának növekedésével.

Az Eurostat demenciával és Alzheimer betegséggel összefüggő statisztikái közül es a legfrissebb. Eszerint ról re 13 százalékkal nőtt azok száma, akik demencia következtében hunytak el. Számuk akkor volt egy év alatt. Nem csak a betegek száma, hanem az összes elhalálozáshoz viszonyított arányuk is egyre nő: míg ben az elhalálozások 1,7 százalékában állt demencia a háttérben, addig ben már 2,9 százalékban volt ez a betegség a halál oka.

10 ijesztő tény, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjasnak szembe kell néznie

Az Alzheimer betegség ritkább, viszont ugyancsak folyamatosan nőtt az arány az elmúlt 10 évben. Ez a növekedési ütem ben megtört. Az biztos, hogy a járvány ra megbolygatja a halálozási statisztikákat, de valószínűleg a növekvő trend a pandémia után folytatódni fog. Elég csak arra gondolni, hogy a koronavírus-járvány következtében elhunytak között rengeteg olyan időst tartanak nyilván, aki demenciával, Alzheimer-betegséggel küzdött.

Gyakran a haláloki adatsor meg sem mutatja, mennyi idős érintett: becslések szerint a mentális betegségektől szenvedők száma itthon nagyjából ezerre tehető. A tanulmány szerint annak ellenére, hogy a demens betegek mindössze 6 százaléka kerül be idősek otthonába, arányuk az összes bentlakóhoz viszonyítva az idősotthonok férőhelyein már 23 százalékot tesz ki. Európában a 60 év étrend magas vérnyomás esetén 3 lakosság 6 százaléka szenved a demencia enyhe, középsúlyos vagy súlyos típusában, a 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett.

A WHO közlése alapján ben Európa országaiban 10 millió volt a demens betegek száma, ami ra várhatóan megduplázódik. A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára.

A nagyon idősek egyébként is fokozottan ki vannak téve a mentális problémáknak: a súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb, 24 százalék, és további 19 százalékuk mutat depresszív tüneteket, ez összesen 43 százalék. Civilizációs betegségek és koronavírus járvány A civilizációs betegségek alatt olyan, nem fertőzés útján terjedő betegségeket értünk, mint amilyenek a különböző daganatok, a Parkinson-kór, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrókok, a cukorbetegség, a krónikus veseelégtelenség, a csontritkulás, a degeneratív ízületi gyulladás vagy az Alzheimer-kór.

A koronavírus járvány arra is rávilágított, hogy milyen sok idős él valamilyen krónikus betegséggel Magyarországon: a 65 évnél idősebbek kétharmada. Az Európai Bizottság által tavaly közölt egészségügyi országprofil szerint nem számították ezek közé a legtöbbeket érintő magas vérnyomást és még sok más betegséget. Ezekkel is számolva, a már említett es európai egészségfelmérés szerint a 65 évnél idősebbek körében 80 százalékos a krónikus betegségek előfordulása, míg a teljes népességben 45 százalékos magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára ez az arány.

A vérnyomás éles csökkenése magas vérnyomással Magas vérnyomás kezelése jógával, avagy jóga gyakorlatsor a magas vérnyomás természetes gyógyítására pentalgin és magas vérnyomás Nyakmasszázst végezhet magas vérnyomás ellen vélemények a magas vérnyomás elleni magnéziumról, stádiumú magas vérnyomás és kezelés felső és alsó nyomás magas vérnyomás esetén. Lehet-e szénsavas vizet inni magas vérnyomás esetén magas vérnyomás rossz tianshi, megvastagodott vér magas vérnyomás ellen doppelhertz aktív magnézium B-vitaminok magas vérnyomás ellen.

A krónikus betegek pedig nem csak a koronavírusnak vannak jobban kitéve, hanem akár az influenzának is, de arra is jóval nagyobb esélyük van, hogy valamilyen kórházi fertőzés következtében még jobban megbetegedjenek. Dohányzás, alkoholizmus Becslések szerint világszerte évente közel 8 millió ember veszíti prosztata adenoma hipertónia dohányzás következtében, hazánkban pedig óránként 3 ember halála hozható összefüggésbe ezzel a káros szenvedéllyel.

Ebből is látszik, hogy a dohányzás jelentősen károsítja a szervezetet és növeli egyes betegségek kialakulásának esélyét. Azon dohányzóknál, akik naponta 20 szál cigarettát szívnak el, ször gyakoribb a tüdőrák, és szer gyakoribb a krónikus obstruktív tüdőbetegség COPD magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára kockázata, mint a nemdohányzóknál. A tüdőrákos megbetegedés 90 százaléka dohányzáshoz köthető, a COPD előfordulásának 80 százaléka függ össze a dohányzással.

A szívinfarktus kialakulásának kockázata dohányosoknál szor nagyobb, mint a nemdohányzóknál. Magyarországon lakosság 30 százaléka dohányzik rendszeresen. Az alkoholizmus szintén hatalmas problémát jelent a krónikus betegségek kockázata szempontjából idős korban. Az Eurostat es kimutatása alapján a magyarok 6,3 százaléka fogyaszt napi szinten alkoholt. A WHO néhány éve nagyjából ezerre becsülte a magyar alkoholisták számát.

Bár frissebb statisztikák nem állnak rendelkezésre, a függőségeken a járvány valószínűleg csak rontott. A karantén hatására világszerte, így minden bizonnyal Magyarországon is megnőtt a legális feszültségoldók és altatók forgalma, voltak, akik pedig a korábbinál több alkohol fogyasztásával igyekeztek a felgyülemlett feszültséget oldani - mondta el korábban Zacher Gábor.

Hogyan függ ez össze az idősek problémáival? Sok magyar - főként férfiak - 55 éves koruk felett hajlamosak egyre több alkoholt fogyasztani úgy is, ha korábban nem volt semmilyen szerfüggőségük. Ez összefüggésben lehet akár a nyugdíjba vonulással, akár depresszióval, és még sok tényezővel - az alkoholproblémák pedig hamar más krónikus betegségekhez, életminőségromláshoz is vezethetnek. Az idősek éppen elszigeteltségük, rosszabb egészségi helyzetük miatt jobban ki is vannak téve az alkohol ártalmainak, mint a fiatalabbak.

Alapvető és szociális ellátás, információ- és munkaerőhiány Bár az alapszolgáltatásokat étkeztetés, házi segítségnyújtás óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, ugyanakkor a járványt megelőzően csak a települések százalékán voltak elérhetők ezek a szolgáltatások. Sok településen a szolgáltatás helyben nem is volt elérhető. Azonban még tovább súlyosbítja a képet, hogy egyenlőtlen a kapacitások elosztása: egyes magas vérnyomású csoport nyugdíjas számára az idősek 80 százaléka számára volt biztosított az ellátás, máshol csak néhány százalékban.

A járvány pedig csak még több forrást vont el az önkormányzatoktól, szív- és érrendszeri magas vérnyomás a szociális ellátásra fordíthattak volna - éppen amikor a legnagyobb szükség volt rá.