Egészségpolitikai ajánlás szívbetegség. IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja
Tartalom
Látták: Átírás 1 I. Bevezetés A középkorú és idősebb populációban a szív- és érrendszeri betegségek szerte a világon vezető szerepet játszanak a halálozásban 1. Jelen anyag a másodlagos prevenció nem gyógyszeres területével foglalkozik. Cardiovascularis történések megelőzése, a megfelelő fizikai aktivitás fenntartása, a független életvitel, a jó életminőség biztosítása nagy kihívást jelent a preventív kardiológia számára. A kardiológiai rehabilitáció egyik legfontosabb feladata a cardiovascularis rizikó csökkentése, illetve a kardiológiai betegek hosszú távú gondozása 2, 3, 4, 5, 6.
A kardiológiai rehabilitáció definíciója Az Egészségügyi Világszervezet WHO szerint a kardiológiai rehabilitáció mindazon tevékenységek összessége, amelyek révén a cardiovascularis eseményt elszenvedett betegek saját tevőleges közreműködésükkel a legjobb egészségi, fizikai, mentális és szociális állapotba kerülhetnek, és ennek révén megőrizhetik, illetve visszanyerhetik az őket megillető társadalmi pozíciójukat és aktív életvitelüket.
A kardiológiai ellátás fejlődésével arányosan nő a rehabilitációt igénylő betegek száma 7.
A protokoll célja, hogy ajánlásokat nyújtson a kardiológiai rehabilitáció alapvető elemeinek megvalósításához; segítse a rehabilitációs munkahelyeket saját programjuk kidolgozásában ASD-2 frakció magas vérnyomás esetén fejlesztésében; megvilágítsa az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, az egészségügyi biztosítók, a fogyasztók és az egészségpolitika megalkotói és a döntéshozók számára, hogy mennyire összetett, átfogó természetű, szekunder prevenciót alkalmazó életmódi programokról van szó 8, 1.
A kardiológiai rehabilitáció létjogosultságát igazoló tudományos tények, evidenciák A multifaktoriális kardiológiai rehabilitáció létjogosultságát a szakirodalomban fellelhető bizonyítékokon alapuló eredmények és kimutatott hatásai igazolják. A kardiológiai rehabilitáció két alapvető programjának a fizikai edzésnek, valamint az egészségnevelésnek, tanácsadásnak és viselkedésterápiának hatékony alkalmazása mellett szóló A, B, C szintű bizonyítékokat az 1.
Egészségpolitikai ajánlás szívbetegség kardiológiai rehabilitációs programnak a fizikai terhelhetőségre, az erőnlét fejlesztésére, a testedzési szokásokra, a panaszokra, a dohányzásra, a lipidanyagcserére, a testsúlyra, a vérnyomásra, a lelkiállapotra, a társadalmi beilleszkedésre és funkcióképességre, a morbiditásramortalitásra és biztonságra, valamint a kórélettani jellemzőkre kifejtett hatásait vizsgálták 1 2 elsősorban ischaemiás szívbetegeknél posztinfarktusos állapot és revascularisatio után.
Az utóbbi években számos tudományos érv került nyilvánosságra a billentyűbetegség miatt operált, szívelégtelenségben szenvedő, a szívátültetésben részesült és az idős szívbetegek rehabilitációjának kérdéseiről is 10, A kardiológiai rehabilitáció kedvező hatásait az 1. A kardiológiai rehabilitáció feltétel- és követelményrendszere A rehabilitáció eredményesen csak multidiszciplináris csoportmunka formájában végezhető.
A leghatékonyabb akkor, ha az akut szaktól kezdődően történik, és megszakítás nélkül folytatódik a beteg élete végéig. Általános alapelv, hogy az akut kardiális eseményt követően pl. Krónikus szívbetegek újbóli rehabilitációs kezelésére állapotváltozásuktól függően kerülhet ismét sor.
A kardiológiai rehabilitáció fázisait a 2. Vannak intézeti programok a súlyosabb, mozgásukban korlátozott betegek részére, ill. A szervezett program lehet egyéni vagy csoportos, egy rehabilitációs központhoz kötött vagy otthoni aktivitásra épülő is.
A bentlakásos és ambuláns programok céljai azonosak, az előbbiek felépítése összetettebb, hogy biztosítani tudják a komplexebb ellátást. Az intézeti rehabilitáció előnye, hogy az akut kardiális esemény után rövid idővel már elkezdhető a rehabilitáció, bevonhatók a szövődményes, nagy rizikójú, a súlyosabban korlátozott vagy idősebb betegek akiknek gyakran jelentős társbetegségeik is vannak.
Ezek a programok zökkenőmentesen elősegíthetik az átmenetet a kórházi kezelés időszakából az önálló életvitelt biztosító otthoni életbe A kardiológiai rehabilitációs osztály, ambulancia személyi és tárgyi feltételeit a 3. Diagnózis III. Terápia IV. Rehabilitáció A kardiológiai rehabilitáció programja Diagnosztika, kockázatbecslés Részletes szakorvosi vizsgálat, pszichológiai exploráció alapján a szívbetegek alacsony, közepes fokú és magas kockázati csoportba oszthatók. A kockázati besorolást a 4.
Mennyit kellene mozogni naponta?
Mozgáskezelés 2 3 Korai mobilizáció Az akut eseményt pl. AMI vagy szívműtét követő korai mobilizáció célja a thromboemboliás szövődmények és a fizikai, valamint a pszichés dekondicionálódás elkerülése. Az akut szakban végzett kis intenzitású, ellenőrzött gyógytorna a beteg fokozatosan bővülő, ellenőrzött tevékenységét foglalja magába.
A korai mobilizáció megkezdhető, ha a beteg hemodinamikailag stabil, jelentős ritmus- vagy ingerületvezetési zavara nincs, valamint egyéb kontraindikáció nem áll fenn. A mobilizáció intenzitása a beteg mindenkori állapotának megfelelően fokozatosan növelhető.
Elengedhetetlen a beteg pulzusának és vérnyomásának ellenőrzése szükség esetén EKGmonitorozása is. A mobilizációs fázis készíti elő a korai terhelést predischarge tesztmelyet kórházi kibocsátás előtt kell egészségpolitikai ajánlás szívbetegség, ha ennek nincs kontraindikációja. A terheléses vizsgálattal kapcsolatban utalunk a Kardiológiai Szakmai Kollégium módszertani levelére.
Edzésprogram A posztinfarktusos betegeknél az edzésprogram a korai terheléses teszt eredményétől függ lásd előbb. Az edzésprogramot az ergometriás teszt eredménye elért teljesítmény alapján írjuk elő. Figyelembe kell vennünk a beteg nemét, életkorát, alapbetegségének súlyossági fokát, gyógyszerelését, a mozgásszervek és a vázizmok állapotát, valamint a tréning esetleges ellenjavallatát is 14, 15, Az edzés ellenjavallatai Abszolút és relatív ellenjavallatra vonatkozóan utalunk a már említett terheléses vizsgálattal foglalkozó szakmai ajánlásra, kiegészítve a lehetséges posztoperatív szövődményekkel anémia, komolyabb postcardiotomiás szindróma, stressz-ulcus stb.
Az edzés menete bemelegítés: 6 10 perc; tartós terhelés: perc; játék: perc; levezetés: 5 8 perc.
A tartós terhelés fázisára minden betegnél pontosan meg kell adni az elvégzendő mozgás intenzitását, időtartamát, gyakoriságát és típusát. A tréning intenzitását többnyire az ergometriás vizsgálat alapján megadott tréningpulzussal kísérhetjük figyelemmel.
Ha az ergometriás vizsgálat megszakításának indikációja ischaemia vagy ritmuszavar, akkor a javasolt tréningpulzus tízzel kevesebb legyen, mint a terhelés megszakításakor észlelt szívfrekvencia.
Az edzésprogram intenzitását a tréningpulzus meghatározása mellett az ún. Borg-skála segítségével az intenzitás szubjektív megítéléseilletve az adott aktivitás oxigénfogyasztásával MET is jellemezhetjük.
Az edzés gyakorisága: minimum heti három alkalommal perc. Az edzés időtartama 8 12 héten át tartson. Az ellenőrzött edzésprogram befejezése után javasoljuk a betegnek, hogy élete végéig folytassa, szervezett formában vagy egyénileg, az előírt tréninget. A beteg állapotában bekövetkező bármilyen lényeges változás a terhelhetőség ismételt meghatározását teszi indokolttá az egyébként évenként szükséges felméréseken kívül. Pszichoterápia Lehet egyéni és csoportos: a rehabilitációs gyakorlat szempontjából azonban legnagyobb jelentőségű a csoportos pszichoterápia alkalmazása.
Egyéni terápiára többnyire csak kivételes esetekben kerül sor, amikor a beteg pszichés állapota ezt szükségessé teszi.
Célja: a beteg pszichés egyensúlyának javítása, a reális önismeret elérése, a helyes betegmagatartás kialakítása, hatékony pszichés védekezési mechanizmusok kialakítása, az A viselkedéstípus módosítása. Témacentrikus csoportbeszélgetés A egészségpolitikai ajánlás szívbetegség rehabilitációban a leggyakrabban használt csoportterápiás módszer, amelynek pszichoterápiás és egészségnevelési feladatai vannak.
Az infectiv endocarditis megelőzése szívbillentyű-betegségben szenvedők esetében Azóta az infectiv endocarditis IE megelőzésével kapcsolatban számos új eredmény született, amelyek szükségessé tették az irányelvek jelen frissítését. Egyes szakembereket meglephetnek majd az irányelvek, amelyek jelentősen eltérnek a korábbiaktól.
A csoportbeszélgetés alatti kommunikáció lehetőséget biztosít a betegek számára, és elősegíti jobb interperszonális kapcsolatok kiépítését. Lehetőséget teremt arra, hogy a betegek érzelmeiket, vágyaikat, elképzeléseiket szabadon megbeszélhessék a csoport többi tagjával. Segít megszüntetni a betegségből származó elmagányosodást, és kedvező légkört teremt az empátiás készség kifejlesztéséhez.
A betegség részletes megbeszélése csökkentheti a szorongást és a frusztrációt. Lényeges a stresszelhárító módszerek elsajátítása. Mindezek a folyamatok hozzájárulnak a társadalomba való jobb beilleszkedéshez. A beszélgetés elindítója egy-egy spontán felvetődő vagy az orvos által bevezetett téma lehet. A témacentrikus beszélgetéseket feltétlenül orvos vezesse, vagy a pszichológus mellett orvos is legyen jelen.
200 - ELSŐFOKÚ KÉTISMERETLENES EGYENLETRENDSZER MEGOLDÁSA – KIDOLGOZOTT FELADAT
Az A típusú személyiség magatartásának módosítása Meghatározott terápiás cél érdekében erre a célra kiválasztott betegek számára kizárólag pszichoterápiás képzettségű pszichológusok vagy orvosok végezhetik. Az A viselkedéstípusú beteg irreális ambíciói, túlzott aktivitása, öntudata, magabiztossága, kritikátlansága, fokozott élettempója, krónikus időhiányérzése, stb.
Szerző neve
A terápia célja ilyen esetekben az, hogy kognitív hatásokkal, relaxációs tréninggel, helyzetgyakorlatokkal a beteg önismeretét és önkontrollját olyan szintre fejlesszük, amely lehetővé teszi számára a harmonikusabb, reálisabb és kontrolláltabb viselkedést a mindennapi életben. Autogén tréning Zárt jellegű, kiscsoportos foglalkozás. A relaxációs módszerek egyik formája, amelynek célja az izom- és pszichés tónus áthangolásával pszichovegetatív egyensúly egészségpolitikai ajánlás szívbetegség.
Az A viselkedéstípus módosítására és minden szorongásos állapotban a módszer jól alkalmazható. A fenti csoport-pszichoterápiás módszereket célszerű heti 2 3 alkalommal 6 12 fős csoportokban tartani.
A beteg házastársa akarvaakaratlanul is részt vállal a beteg gyógyulásában. A házastárs okos segítsége hasznos támogatója lehet a rehabilitációnak, komoly egészségpolitikai ajánlás szívbetegség játszhat az infarktus vagy a szívműtét utáni egészségesebb életmód kialakításában, a káros szokások elhagyásában és a korszerű táplálkozás megvalósításában.
