Vérnyomás szédülés, Látászavar, szédülés? Okozhatja a magas vérnyomás

Mező Anita Létrehozva: Mező Anitaa Neurológiai Központ neurológusa a szédülés legismertebb négy típusának különbségeiről beszélt. Vertigó — a szédülés leggyakoribb formája Amikor úgy érezzük, hogy forog velünk a világ, és ez vérnyomás szédülés érzés mozgásra, felülésre csak fokozódik, vertigóról beszélhetünk.

Vérnyomás szédülés a jelenség sokszor igen súlyos, van, hogy hányinger, hányás is kíséri. Ha a kivizsgálás során a vertigó jelenségére derül fény, a neurológus annak jár utána, hogy a központi irányítás érintettsége, vagy, ahogy igen sok esetben a belső fülben található egyensúlyszerv valamilyen problémája áll-e a háttérben. A szédülés lehet a belső fül gyulladásának tünete is, amelyet legtöbbször középfülgyulladás előz meg.

Vérnyomás-ingadozás

Időszakos tüneteket, a szédülésen kívül fülcsengést, esetleg átmeneti hallásvesztést okozhat a Meniére-betegség, ami szintén a belső fület érinti. Ezen kívül egyértelmű okok, például a fejet ért trauma és természetesen további betegségek — így például vestibuláris migrén, a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat, az egyensúlyideg gyulladása vagy súlyosabb neurológiai betegség — is okozhatnak vertigót, ezért a kivizsgálás elengedhetetlen.

Presyncope — az ájulás előtti állapot A presyncope arra a gyengeségérzésre utal, amelyet ájulás előtt érezhetünk, ezt a jelenséget azonban valódi eszméletvesztés nem követi. Ugyanakkor úgy érezhetjük, minden erőnk elhagyott, elsápadunk, esetleg hányingerünk lesz.

Ez az érzés alakulhat ki a vérnyomás gyors leesése, így átmeneti agyi keringészavar miatt, ami sokaknál például egy hirtelen felálláskor is bekövetkezhet.

Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolés értéke vagyis az első szám és Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. A vérnyomás ingadozást azonban nem lehet ilyen pontos értékekkel definiálni, de leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy az ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha egy normál vérnyomású személynél rohamokban jelentkezik hipertónia.

A kivizsgálása azért fontos, mert ennél súlyosabb ok is meghúzódhat a háttérben, például szívritmuszavar, a szívizom megbetegedése, vagy a nyaki ütőerek szűkülete. Egyensúlyvesztés Amikor bizonytalannak érezzük a járást, egyensúlyzavart érzékelünk, és ezzel orvoshoz fordulunk, elképzelhető, hogy több szakorvos vizsgálatára lesz szükség, amíg pontos diagnózis születik. Ilyen tünetet okozhat ugyanis többek közt számos ízületi- és izombetegség, a belső fül betegségei, rossz látás, a lábak idegkárosodása, de előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek például altatók, epilepszia elleni szerek mellékhatásaként jelentkezik egyensúlyvesztés.

Szédülékenység és bizonytalanság érzés A furcsa, lebegésszerű szédülésnek egyaránt lehetnek szervi okai, vérnyomás szédülés a már említett belső fül betegségei, agyi keringészavar, lehet vérszegénység, vas- vagy nátrium-hiány, illetve pszichés okai, mint a szorongás.

Így zajlik a szédülés kivizsgálása - A kivizsgálás során elsősorban nagyon alaposan kikérdezzük a pácienst, hiszen tudnunk kell, melyek a panaszainak fő jellemzői, további tünetek társulnak-e mellé, mióta, milyen gyakran, milyen hosszan jelentkezik, tudja-e valamihez kötni, milyen alapbetegségei vannak, milyen gyógyszereket szed - ismerteti dr.

Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. Az is előfordulhat, hogy más szakorvosok — fül-orr-gégész, kardiológus, szemész, ortopédus, reumatológus — bevonása is szükséges, hiszen a cél mindenképpen az, hogy kiderítsük, mitől szédül a páciens, hogyan lehet kezelni ezt a tünetet, és megszüntetni a kiváltó okot.

Forrás: Neurológiai Központ www.